investor

Terveinkkel ellentétben nem tudtunk elmenni a Norbi Update Lowcarb Nyrt. mai, mindent tisztázni szándékozó sajtótájékoztatójára.  Abba a kérdésbe most nem megyünk bele, hogy miért a tájékoztató elkészítése után hónapokkal, és a jegyzés elindulása után is több mint egy héttel gondolja úgy a társaság, hogy itt az ideje alaposabban is tájékoztatni a potenciális befektetőket, inkább minden új információra kiélezve figyeljük a megjelenő tudósításokat.

Így akadt meg a szemünk a Napi.hu cikkén, és annak is egy mondatán:

(Forrás: Napi.hu)

Ha ez valóban így hangzott el, akkor óriási csúsztatással állunk szemben. Schobert Norbert és cége ugyanis korábban elég világosan utalt arra, hogy a tőkeemelésből származó összeg javarészben a „sztárra” kell.

Például a saját közleményében is:

 (Forrás: Norbi Update Lowcarb Nyrt. sajtóközlemény)

Vagy a nagy beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott prezentációban (a 3-4 millió euró egyébként bőven több mint 840 millió forint):

(Forrás: Norbi Update Lowcarb Nyrt. prezentáció)

De a Portfolio.hu tudósítása szerint is volt egy kis melldöngetés:

(Forrás: Portfolio.hu)

Az Index valóban kisebb, de azért a 840 millió forint pontosan háromnegyedét kitevő 630 millió forintról ír, bár a teljes kampányköltésre, nem kizárólag Agassira:

(Forrás: Index)

A fentiek alapján összességében úgy tűnik, hogy Andre Agassi nemcsak elviheti a legfeljebb 840 millió forintos tőkeemelés túlnyomó részét, de erre korábban a cég még büszke is volt. Az nem világos, hogy a pénzből mennyi Agassi konkrét tiszteletdíja, és mennyi a kampány egyéb költsége, ami tovább tetézi a homályt.

Nagyon rossz jel az ilyen

Szándékos kukacoskodásnak tűnhet, hogy erre így ráharapunk, de ennek a részletnek befektetői szemmel igenis nagy a jelentősége, két okból is:

1) Ahogy az Investor.hu elemzésében rámutattunk, de barátaink a Fundman blogon is gyönyörűen levezették, hogy az egész sztori egyik kulcskérdése a tőkeemelésből származó százmilliók sorsa. (A részvény értéke általában véve rendkívül érzékeny arra, hogy egységnyi bevételt, illetve növekedést mekkora addicionális marketingkiadással tud elérni a cég.)

2) Nagyon rossz jel, ha a cég vezetője már a jegyzési idő alatt ilyen ellentmondásokba keveredik, és képtelen világosan, transzparensen, számokkal elmagyarázni a reménybeli befektetőinek, hogy mire és hogyan költi el a gigászi új tőkét, amit történetesen tőlük gyűjtene össze.

Fontos persze kiemelni, hogy mindezt a Napi.hu cikkére alapozzuk. Mivel nem voltunk ott a tájékoztatón, nem zárhatjuk ki, hogy a fenti idézet csak valami félreértés szüleménye, és Schobert Norbert nem mondott még csak hasonlót sem.

Úgyhogy kíváncsian várjuk a további tudósításokat is.

Hiánypótló felfedezéssel teszek szolgálatot az emberiségnek, most elmondom mindenkinek aki nem tudja, honnan jött a medve, no meg a bika a tőzsdére.

Dobpergés...

• Szóval a bika úgy jött, hogy általában felfelé csap rá ellenfelére, és az egekbe röpíti a támadással. Mint a részvényárfolyamokat.
• Ezzel szemben a medve a mancsával lefelé csap, és a padlóra küldi áldozatát. Pont úgy, mint a részvények árfolyamát.

Az általunk nagyra tartott Bespoke Invest blogján leltünk rá az alábbi remek összehasonlításra a lakásárak alakulásáról a világ meghatározó piacain. A következtetés részben kézenfekvő: a lakásárak sok helyen bizony összeomlottak a válság során. Van azonban kevésbé triviális, de annál tanulságosabb része is a nagy képnek.

Egyet leszögezhetünk: a saját lakás iránti leküzdhetetlen vágy legalább akkora károkat okoz, mint amilyen előnnyel jár egy gazdaság számára.

Minden spanyol drukkernek élete egyik legkínosabb élménye lehet a tegnapi, Chile ellen csúnyán elbukott meccs, amivel már végleg eldőlt, hogy még a csoportjából sem jut tovább a címvédő.

Csak hogy tetézzük, még egy rossz hír: egy kutatás szerint egy válogatott gyenge szereplését jellemzően rossz teljesítmény követi a tőzsdén.

Erre jutott legalábbis két professzor (Alex Edmans és Diego Garcia), akik elvileg nem brit tudósok, de szemmel láthatóan a kipróbált brit iskolát követik. Kutatásuk során több mint 1100 meccset vizsgáltak, és úgy tűnik, hogy egy elvesztett világbajnoki meccs másnapján az átlagnál sokkal gyengébben muzsikál az adott ország tőzsdéje (mondjuk ők elsősorban a kieséses szakaszra állapították ezt meg). Az okot a lelombozódott focidrukkerek pesszimista eladásaiban kell keresnünk.

A fordítottja viszont látszólag nem igaz, azaz a következő fordulóba való továbbjutás nem hoz átlagon felüli emelkedést a tőzsdén, talán azért, mert a kiesés végleges, így a szurkolók sokkal kétségbeesettebbek lehetnek, mint amennyire boldogok az újabb kihívásokat hozó továbbjutástól.

Ebből pedig az következhet, hogy a vébé alatt több a rosszkedvű eladó, mint az eufórikus vevő a tőzsdéken. Erre is van egy nagyon érdekes kutatás a Marketwatch szerint, ami szerint a világbajnokságok alatt statisztikailag kimutatható módon gyengébben teljesítenek a tőzsdék (a foci vb alatt -2,6 százalék az átlagos napi elmozdulás az amerikai tőzsdéken, szemben az ezen kívüli +1,2 százalékkal)

Persze mindez teljesen értelmetlen, és semmilyen módon nem szabad, hogy befolyásolja a stratégiánkat. A fenti statisztikák ugyanis a látszólagos robosztusságuk ellenére is rendkívül kisszámú eseményre és a világ történetének szempontjából szemvillanásnyi rövid időtávra építenek, így a vélt összefüggés is valószínűleg inkább csak a sors furcsa fintora, amit aztán szépen tudományosan meg lehet ideologizálni.

Ma egyébként 1 százalék közeli emelkedést láthatunk a spanyol tőzsde vezető indexében, az IBEX-ben.

Úgy tűnik, az EKB-nak sikerült kellő mértékben ráijeszteni a befektetőkre, hogy azok gyorsan elkezdjék lezárni az euró erősödésére játszó pozícióikat. Mivel még nem szélsőséges az eurótól való elfordulás, a nyári hónapokban könnyen folytatódhat a deviza gyengülése.

Érdekes volt látni az elmúlt hetekben, hogy a nagy német exportőrök közül többen is hangot adtak az erős euró miatti nemtetszésüknek az első negyedéves gyorsjelentésükben. A feltörekvő országok felé való kitettségük és az ottani devizagyengülések miatt sokaknak egyre bántóbbá vált az euró ereje, ami valószínű csak még inkább ráerősített a háttérben a gyengébb euró érdekében minden bizonnyal gőzerővel zajló lobbitevékenységre.

Látszólag a segélykiáltások eljutottak az EKB-hoz, hiszen az elnök az elmúlt hetekben határozott módon utalt újabb monetáris lazításra, ha az euró tovább erősödne. Elég erős verbális intervenciót hajtottak végre, ami korábban az eurózóna perifériás kötvényhozamainak leszorításában egyszer már bevált. És eddig úgy tűnik, hogy végre az eurót is sikerült megfogniuk, az árfolyam ugyanis azóta látványos gyengülésbe kezdett.

Az erősödésre játszó pozíciókat csukni kezdték a piacon, és már elkezdték felvenni a deviza gyengülésére játszó irányokat is, ebben a folyamatban azonban még akár bőven lehet további kraft. Az euró elleni pozícionáltság ugyanis egyelőre nem látványosan szélsőséges, a jegybank szavai pedig úgy tűnik, most tényleg elérték a befektetők ingerküszöbét.

Szóval az euró gyengülhet tovább, persze az út göröngyösnek ígérkezik. Egyrészt a nagy amerikai kereskedelmi mérleg hiány, illetve például a látványos német többlet természetszerűleg is erősíti az eurót, másrészt pedig jövő héten kerül sor az EKB kamatdöntésére, ahol ha nem mutatkozik kellően elszántnak a jegybank, még akár kisebb-nagyobb megingást is hozhat ebben a most kialakuló gyengülő trendben.