Tavaly nyáron lépett tőzsdére a fánkokról elhíresült massachusetts-i Dunkin’ Brands Group Inc. 19 dolláros kibocsátási áron. A részvény hamarjában 32 dollár közelébe emelkedett, ami 68% feletti hozamot eredményezett pár nap leforgása alatt a részvénykibocsátáskor jegyző befektetőknek, illetve még többet azoknak a private equity alapoknak (jelenleg is tulajdonos a Bain Capital, a The Carlyle Group, és a Thomas H. Lee Partners), amelyek már korábban tulajdonosokká váltak. 

Bár 2011 év végére majdnem 23 dollárig csordogált vissza az árfolyam, nem lehetnek morcosak a befektetők, ugyanis 2012-ben hegymenetbe kapcsolt a fánkóriás és a napokban már elérte a 37 dolláros értéket is. A részvény a versenytársakhoz képest is meggyőző emelkedést mutat idén, melynek hátterében egyrészt a jó piaci hangulat, másrészt a folyamatosan javuló vállalati teljesítmény áll. A cég növelte tavaly az értékesítését és egyre újabb termékekkel lép a piacra. A főleg reggeliben erős étteremlánc növekedésében meghatározó lehet az is, hogy a többi napszakban milyen kínálatot tud nyújtani vendégeinek.  

A Dunkin’ Brands franchise rendszerben működteti a Dunkin Donuts és a Baskin-Robbins (fagyizólánc) éttermeket világszerte. Az előbbi főként az Egyesült Államokban elterjedt (bár jelen van Európában és Ázsiában is), az utóbbinak pedig nagyobb az Egyesült Államokon kívüli jelenléte.

Növekedésre készen: Indiának mangófánkot!

A cég olyan nevekkel versenyez a piacon, mint a Starbucks, a McDonald’s vagy a Yum! Brands, ami mindenképp megnehezíti az előretörést. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a többi versenytárshoz képest egyelőre kevés Dunkin’ Brands étterem van az Egyesült Államok nyugati részén, míg a versenytársak sokkal kiterjedtebb hálózattal rendelkeznek például Kínában is. Megvan tehát az alapja a cég növekedésének, bár az nem egyértelmű, hogy a következő években mennyire lesznek sikeresek az új üzletek. A franchise rendszerből adódóan nincs szükség nagy beruházásokra az új üzletek megnyitásához, bár jelenleg az ázsiai országokban inkább saját boltokkal jelent meg a cég és egyelőre kevesebb a franchise partner. Mivel a franchise bevételek stabil cash flow-t generálnak, így a terjeszkedés finanszírozásával ebben az esetben sem lehet gond.

A Dunkin’ Brands fő riválisát, a Starbucks-ot megelőzve még tavaly belépett a 25-30 százalékos növekedést mutató indiai gyorsétterem piacra. A helyi igényekhez alkalmazkodva, kizárólag helyi alapanyagokból készíti termékeit a cég és többek között a mangót és lychee-t is felvette a menüjére fánkok és turmixok formájában. A nagy ázsiai piacok (mint például Kína, India, Dél-Korea) nagy növekedéssel kecsegtetnek, mivel a világutazó helyiek előszeretettel fogyasztják az Európában és Amerikában megismert márkák termékeit visszatérve saját hazájukba.

Elemzők szerint a cég további növekedésének kulcs az lehet, hogy milyen módon próbál nyitni a reggeliben erős fánkóriás a déli és esti étkezések irányába. A menü és termékskála már az utóbbi időkben is fejlődött, felkerültek az étlapra a különböző szendvicsek illetve a Dunkin’ Donuts is piacra dobta saját márkás kávékapszuláit, hasonlóan a Starbuckshoz (mindkét cég a Green Mountain Coffee Roaster-rel működik együtt).

Szorzószámok alapján nem olcsó a cég

A klasszikus P/E és EV/EBITDA alapú árazása alapján nem tűnik olcsónak a Dunkin’ Brands a versenytársakhoz képest. Nehéz megítélni, hogy mekkora növekedés lehet reális hosszú távon, azonban a céget követő elemzők 7 százalék körüli árbevétel és kétszámjegyű EBITDA növekedésre számítanak a következő években. A piac azonban egy közel 20 százalékos növekedést áraz a jelenlegi árfolyam alapján, ami nem feltétlenül túlzó. Ha figyelembe vesszük például azt, hogy a Starbucks sokkal jobban elterjedt Amerikában és mégis 20 százalék feletti növekedést látnak reálisnak az elemzők, akkor a nyugati parti terjeszkedés következtében a Dunkin’ Brands is képes lehet hasonló teljesítményre. 

A menedzsment segíti a technikai képet

Az utóbbi időben megszaporodtak a bennfentes eladások, ami talán azt jelzi, hogy a menedzsment szerint a mostani ár már egész jó ahhoz, hogy értékesítsenek saját részesedésükből. Főleg áprilisban, de még májusban is nettó eladó volt a cég vezetése és a részvényárfolyam talán részben emiatt se tudott szignifikánsan 33,5 dollár fölé emelkedni. A grafikonon azonban az is látszik, hogy júniusban kitört az árfolyam a több hónapos oldalazás követően és egészen a 138,2 százalékos Fibonacci szintig tudott emelkedni. Azóta visszakorrigált valamelyest az árfolyam, ezért érdemes lehet figyelemmel követni, hogy az ellenállásként funkcionáló 33,5 dolláros szint környékén hogy viselkedik majd a részvény.